Albumkritikák

Hadopelagyal – Haematophoryktos (2025)

Ha egy zenekar neve az óceán rétegeinek legmélyebb, legsötétebb, ismeretlen világára utal (hadopelágikus zóna – 6000 métertől kezdődik a végső, 11000 méteres mélységig), az minden bizonnyal jó jelnek tekinthető, ha valami alattomos, lélekőrlő pusztulatra vágyunk. Ennek tökéletesen eleget is tesz a Hadopelagyal nevű német duó, akik művészneveiket tekintve is alapos körültekintéssel választottak. Az izlandi vulkánra […]

Tovább »

Bloodywood – Nu Delhi (2025)

2022-ben találtam rá az érdekes zenei fúziót ötvöző indiai Bloodywood zenekarra és meglepően tetszett a Rakshak című bemutatkozó lemezük, melyben remekül ötvözték az indiai népi zenét, hangszerek használatát a metal zene különböző ágaival (nu metal, folk metal, alternatív metal, metalcore), valamint a rap zenével. Mondom ezt úgy, hogy utóbbiból talán egy kezemen meg tudom számolni, […]

Tovább »

Haxxan – Loch Ness Rising (2016)

Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]

Tovább »

Amorphis – Borderland (2025)

Bizonyára sosem fognak a rajongók kiegyezni abban, hogy mely a legjobb éra vagy lemez a legendás progresszív metal/melo death  Amorphis munkásságában. Viszont abban talán mindannyian egyet értünk ,hogy a több mint harminc éve aktív együttes életpályája során vannak csúcspontok és kisebb megakadások is, amit kivetíthetünk akár a banda lemezeinek a minőségére, akár azok zenei megújulási […]

Tovább »

Warkings – Armageddon (2025)

Annak ellenére, hogy a Warkings az előző négy lemezét négy éven belül adta ki és mindegyik elég jó lett, örülök, hogy most többet vártak az ötödik megjelenésével. Két és fél év telt el, közben 2024-ben megvolt a banda első headline európai-turnéja, melynek keretében március 2-án Budapesten is felléptek és adtak fergeteges koncertet. Tehát azt lehet […]

Tovább »

Stone Machine Electric – Faces (2025)

Hatodik albumával tért vissza idén a Stone Machine Electric. A texasi trió a Faces című lemezével egy több szempontból is izgalmas projektet tár elénk. Hasonlóan a korábbi pár megjelenéséhez, az SME itt sem a fuzzszörnyet akarja ránk szabadítani és nem cseppfolyósítani kívánja az agyunkat, hanem egy kísérletezőbb, sokoldalúbb stoner/sludge lemezzel igyekszik a saját univerzumának egy […]

Tovább »

Armoured Knight – The Quest for the Sacred Melody (2025)

Sokat váratott magára de idén megjelenik a 2009-ben alakult Armoured Knight első nagylemeze, a The Quest for the Sacred Melody. Nagy izgalommal vetettem bele magam ebbe a kiadványba, ugyanis a két korábbi EP-je a chilei együttesnek kifejezetten pozitív benyomást tett rám. Sikeresen nyúltak vissza a nyolcvanas évek végi speed és heavy metalhoz, olyan klasszikusokat idézve […]

Tovább »

Alestorm – The Thunderfist Chronicles (2025)

Gyakorlatilag a 2008-as legelső, Captain Morgan’s Revenge lemezüktől kezdődően követem az eredetileg angol, skót tagokból verbuválódott brit Alestorm zenekart és azt már itt az elején leszögezem, hogy szinten minden szempontból rengeteget fejlődött ez a banda, kezdve az azon a lemezen hallható zenei játékkal. Eredetileg még Battleheart néven, 2004-ben alakultak, mellyel 2006-ban kiadtak két demót (Battleheart, […]

Tovább »

Beherit – Live in Praha CZ (2025)

A Beherit a finn black metal egyik legismertebb együttese, akik leginkább a korai anyagaiknak köszönhetően (‘90-es évek eleje) tettek szert hírnévre. Azóta legfőképp Marko Laiho (Nuclear Holocausto Vengeance) kreativitása által vezérelve a Beherit neve több egyéb műfajra is ráégett az évek alatt (pl. dark ambient, harsh noise). Azonban a Beherit életmű legfontosabb kiadványainak a A […]

Tovább »

Dreamwake – The Lost Years (2025)

Emlékekké változtatta álmainkat a Dreamwake új albumával, ami bár áhítozik a VHS-kazetták zajáért, kifogástalan hangminőséggel mesél el egy kissé sablonos történetet. Már a cím: The Lost Years, felébreszti bennünk a nosztalgiát valami iránt, amit talán sosem tapasztaltunk meg, ahogy maguk az alkotók sem. A zene aztán elragad minket, hogy egy alternatív múltba kalauzoljon, és ott […]

Tovább »