Albumkritikák

Asinhell – Impii Hora (2023)

Bőszen szokták emlegetni, hogy az ördög a részletekben rejlik. Ezért talán nem is olyan meglepő, hogy mindig permanensen indiszkrét voltam a projektekkel kapcsolatban, egészen pontosan a zenei vállalkozások kapcsán. Talán emlékszünk még rá, hogy a nem is olyan távoli múltban, amikor még Michael Poulsen (Volbeat, ex-Dominus) zenésztársaival stúdióba vonult, hogy a 2021-es kiadású Servant of […]

Tovább »

Temple Of Dread – Beyond Acheron (2023)

Spiekeroog egy egészen apró, Németország partjaitól néhány kilométerre lévő északi-tengeri sziget, aminek termete ellenére egészen komoly történelme van. Sokan eredeztetik a nevét a “tároló” kifejezésből, ami ugyan hivatalosan nem bizonyított, de igencsak meggondolandó azt a tényt figyelembe véve, hogy a középkori kalózok kedvelt rejtekhelye volt. Használták kikötő gyanánt, de itt tárolták, cserélgették a “lopott szajrét” […]

Tovább »

HaddelHadd – Hősök vagyunk (2022)

A szlovákiai magyar HaddelHadd zenekar tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, illetve ezzel egyidőben megjelentette második nagylemezét, Hősök vagyunk címmel. Az album természetesen fenn van az online platformokon is, de emellett megjelent bakeliten, audiokazettán és CD-n. Ez sem megszokott manapság, az meg pláne nem, hogy a koncerteken ezeket ingyenesen osztogatják, de ha valaki nem tudja megnézni […]

Tovább »

Freya – Fight As One (2023)

Nem tartozik a kedvenc stílusaim közé a hardcore, ez azért eddigi írásaim során biztosan átjött a kedves Olvasóknak. Ez nem azért van, mert ne tartanám erősnek ezt a vonalat, csupán ritkán szoktunk egy húron pendülni. Akadnak azonban olyan pillanatok, élethelyzetek, amikor kifejezetten megkívánok egy jó kis ökölrázós zúzást, természetesen a legjavából válogatva, ha már ennyire […]

Tovább »

Nithing – Agonal Hymns (2023)

És megint megtörtént. Újra a féktelen, elmezavarban szenvedő brutalitást szomjazó énem győzedelmeskedett és elindított egy olyan úton, amelynek a végeredménye ez a cikk lett. Ne rám haragudjatok, hanem arra a buborékfújó fizimiskájú természet tréfájára a borítón, ami épp egy hatalmas csontvázmedencében élvezi ki az alvilági wellness minden örömét. Egy ilyen színekkel és témavilággal megspékelt alkotásnak […]

Tovább »

Efraah Enhsikaah – One Thousand Vultures Waiting to Be Fed (2023)

Néha úgy érzem, hogy elég. Nem kívánok több fémet, jöhet valami könnyed és vidám dallam a füleimnek, hátha attól szép lesz a napom. Mindez azonban csak egy rövid ideig tartó gondolatmenet, aminek mindig az a vége, hogy igazából jól érzem magam ebben a közegben. Kell, akarom, szükségem van a mindennapi csörömpölésre, legyen az mocskos sludge, […]

Tovább »

Ancestral Blood – Forgotten Myths and Legends – Chapter 1 (2023)

Nem vagyok egy tipikus kocka saját belátásom szerint, de ha akad egy kis időm, vagy a zenén túl akarom kikapcsolni az agyamat, akkor szeretek elmerülni a videójátékok világában. Természetesen a doom metal függőségem mellé nagyívű, epikus játékok párosulnak, ha pedig valami sötét és ködös (nem feltétlenül horror), akkor viheti a pénzemet. Ilyenek a mára már […]

Tovább »

Saint Deamon – League of the Serpent (2023)

A power metal a fémzene egy érdekes bugyra. Azok, akik kifejezetten nem szeretik ezt a válfaját a fémzenének pont azokat a stílusjegyeket emelik ki nem tetszésük okaként, amiket a rajongóik kihúzott háttal, mosollyal az arcukon, iskolásan sorolnak. Kétség kívül, van valami mélyen megosztó ebben a barokkos dallamkavalkádban. Sokkal kisebb hangsúly van fektetve a bőrnadrágos bólogatásra, […]

Tovább »

Nonsanto – Human Condition [EP] (2023)

Lengyelország elhelyezkedésénél fogva egy igazi átjáróország ország. Akiknek volt lehetőségük, azok nem hagyták ki azt a lehetőséget, hogy egyenesen a pofájukba fossanak a történelmük során. Mindez azon egyszerű oknál fogva, mert útban volt és az ilyen torlaszokat a nagyobbak és erősebbek elszokták távolítani. Ez sikerült is egy ideig, de a makacs élni akarás győzedelmeskedett a […]

Tovább »

Abominated – Traumatic Putrefaction (2023)

A polyák death metal színtér sohasem arról volt híres, hogy csendes állóvízként, és aeonokig ható rezzenéstelen fodrok nélkül eméssze fel a stílus fanatikusait. A folyamatos friss utánpótlásnak hála a műfajnak egyszerűen nem volt ideje terméketlen fertővé válnia. – Ez nagy bizonysággal egyszerűen genetikailag kódolva van a lengyel zenekarokban: örök mozgás, hullámzás és a trendek időbeni […]

Tovább »