A Moby Dick a hazai thrash szcéna kiemelkedő alakja, de túlzás nélkül mondhatjuk azt is, hogy a teljes honi metal színtér ikonikus csapata. Itt vannak már 37 éve, (nem számítva a négy évnyi szünetet) koncerteznek, időnként lemezt is készítenek, de szerencsére nem futószalagon teszik ezt. Ahogy az Ugass kutya! lemezük, úgy az eredetileg az EMI-Quint-nél […]
Tovább »
A deathcore stílusba tartozó zenét játszó csapatok rendszerint igencsak hamar unalmassá válnak számomra. Ez alól az állítás alól csupán szűk körű kivétel van. Ezek egyike a kaliforniai Rings of Saturn elnevezésű formáció, amelynek technikás death metálba oltott ufóinváziós sci-fi deathcore-ja még 2012-ben, a Dingir című album idején találta meg az utat hozzám. A banda […]
Tovább »
Az Atomic Stuff kiadványait, promó CD-it hónapokig kerülgetem, mielőtt nekiülnék megírni az ismertetőt róluk. Az olasz Easy Trigger aktuális albumát is lelkesen meghallgatom havonta egyszer, amióta nálam van, de már nem húzhatom tovább, le kell írnom, amit gondolok. Főleg, hogy lassan már kívülről fújom a refréneket, pedig mondhatom, semmi szükségem rá. Nem akarom elvenni senki […]
Tovább »
Ahhoz, hogy valaki elszántan, kitartóan foglalkozzon a zenékkel, nem árt egy belső késztetés arra, hogy megoszthassa a gondolatait a világgal. Ezért van az, hogy mikor beleszaladok egy jó lemezbe, azonnal viszketni kezd a tenyerem, cikáznak a gondolatok a fejemben, hogy milyen jó lenne tudatni a világgal, legfőképp az olvasókkal, hogy igen, van […]
Tovább »
A megfelelő szélirány kivárása csak a kezdet volt, mert a török Persecutory ennyivel nem érte be, inkább rakétákkal a hóna alatt lendületet véve törte rám a bejárati ajtót. Ijedtemben az asztal alá bújtam, de egy csákánnyal házasodott, született bányász finomságával ragadott bokán, lendített a magasba és csapkodott faltól falig, hogy többet ne […]
Tovább »
Van úgy, hogy az ember érzi, hogy nem hétköznapi élményben lesz része egy-egy lemez megismerése kapcsán, ilyenkor az esetleges csalódás szintén nagyobb tud lenni. Így jártam a román Argus Megere gyönyörű, azonnal megkapó borítójával, ami még jobban felvillanyozott azzal, hogy atmoszférikus black metalt rejt magában egy több, mint húsz éves múltra visszatekintő zenekartól. Ugyan […]
Tovább »
Családi vállalkozás, örömzene, valamint élethosszig tartó hitelesség és kitartás a kedvenc irány mellett, többek közt ezeket kedvelem az 1978-ban indult Pagan Altar zenekar kapcsán, akik 2015-ben elvesztették a zenekar alapítóját, énekesét, Terry Jonest. Diccon Harper basszer és Andy Green névlegesen, Alan Jones gitáros ténylegesen az apját búcsúztatta személyében, de a végszó még hátra […]
Tovább »
A Frozen Light mára főképp ambient és drone bandákkal foglalkozik, de előfordul, hogy kirobban tőlük valami „fura zene is”. Mostanában amúgy a ruszkiktól egy kicsit egysíkúbb doom és funeral doom zenéket kaptunk, vagyis a jó ideje létező tipikusan oroszos metalzene egy kicsit kifulladt, nem úgy az alternatív vonulat. Amit a nyugatiak számomra már túlspiláznak, előszeretettel […]
Tovább »
Megfogadtam, hogy távol tartom magam egy ideig a hangpróbáktól, hogy kicsit feltöltődhessek, pihenhessek, ettől függetlenül folyamatosan pörögnek a lemezek és fogalmazódnak meg bennem a különböző gondolatok. A jelenlegi pontozások éllovasa sem kivétel, a svéd Vintersorg amúgy sem áll távol tőlem, régi ismerősök vagyunk. A projektet kikerülni egyébként nem egyszerű feladat, mivel 1996-óta léteznek (pár […]
Tovább »
Egy hónappal ezelőtt már beharangoztam a friss TDW nagylemezt, és most jött el az alkalom ennek ismertetésére. Az Aphrodisia EP nagyszerű kedvcsinálóként szolgált és bár számszakilag lefedte a The Antithetic Affiliation felét, lévén a dupla album 8 dalából négyet tartalmazott, mégsem ilyen egyértelmű a helyzet. Ugyanis az eddig ismeretlen tételek között van a nyitó […]
Tovább »
