Szinte már a pattanásig feszítette a húrt a Wintersun 2012-es Time lemezük folytatása kapcsán. A rendkívül sikeres finanszírozási kampányok, mellyel a zenekar jóval többet szerzett össze, mint amennyi a folytatás kiadási költségeit fedezte volna. Ez végeredményben nem is teljes mértékben a várva-várt kiadvány időbeli megjelenést teljesítette be. Volt itt professzionális otthoni stúdió megépítése, új hangszerek beruházása, […]
Tovább »
Van úgy, hogy hiába nem történt oltári nagy katasztrófa, este mégis úgy merülök el a rövidke szabadidőmben, hogy hátrafelé pislogva csak egy mondat jut eszembe: Hú, de szar napom volt. Ilyenkor kell valami igazán erős cucc, ami képes arra, hogy a hétköznapok makacsul belém kapaszkodó görcsös ujját képes legyen lefeszegetni a nyakamról. Ritkán hallgatok brutal […]
Tovább »
A 2021-ben elhunyt és a Trouble zenekarral legendássá vált Eric Wagner énekes az amerikai doom metal megkerülhetetlen alakja, akinek munkássága még halála után is képes lyukat ütni a nosztalgia ellen harcolók fémpajzsán. Ennek első megnyilvánulása a posztumusz megjelent, éppen, hogy elkészült második szólólemeze volt, most pedig másik (ha lehet ezt írni) projektjének, a The Skullnak […]
Tovább »
Megvannak a magam kedvencei, begyöpösödött elképzeléseim a zenéről és ezektől nem tágítok, nem tudom őket megunni. Ugyanakkor nem akarok lemaradni soha semmiről (ez egy eszeveszett szélmalomharc), úgyhogy mindig belekóstolok olyan kiadványokba, melyekről elsőre azt gondolom, hogy érdemes lenne tisztes távolságot tartani. Időnként azonban átmegy a rostán egy-egy „rendszeridegen” lemez, komoly meglepetést okozva. Egy ilyen csodálatos […]
Tovább »
Egész rég volt már, hogy egy új epikus, heavy/doom csapatot mutassak be, mivel a stílus málhás súlyát és örökségét nagyjából 90%-ban a műfaj veteránjai cipelik a vállukon. Persze a 2022 környékén indult High Warden tagjai sem most járták ki a középiskolát, de derék 30-as csókáknak tűnnek. Az ötletgazda Alex Mock volt, aki a gitárért és […]
Tovább »
Hiába a 2019-es újjászületés, még így is nagyon meglepett, hogy röviddel néhány röpke hír után a promós fiókunkban landolt az új The Gates Of Slumber lemez. Egy ritka szar napomat dobta fel a dolog, mivel a The Wrecht és a monumentális Suffer No Guilt mind a mai napig gyakran előkerülnek (előbbinek azért is van jelentősége, […]
Tovább »
Pócsi Pisti Hét Jel névre hallgató projektje egy különleges entitás. Az első lemez még 2018-ban jelent meg Tiszta lap címmel és igazság szerint akkor úgy elment mellettem, hogy végül csak 2022-ben vagy 23-ban hallgattam meg. Erről is hosszan lehetne értekezni, mert nagyon jó dalok sorakoznak rajta, kiváló hangzással, de most csak annyit róla, hogy hallgassátok […]
Tovább »
A tengernyi új kiadványok között számomra kifejezetten sok ismeretlen, pislákoló név van, de kitűnt a Betelgeuse. Mivel gyerekkorom meghatározó olvasmányainak egy része a csillagászat közül kerültek ki, így nem csoda, hogy megfogott a névválasztás. Egyenesen Los(t) Ángeles-ből, Chile kellős közepéről, Felipe Cadenas egyszemélyes projektjeként indult 2018-ban, majd 4 év után egy demóban manifesztálódott. Hamar felkapták […]
Tovább »
Sokak számára csak a Delain volt énekesnőjeként ismert Charlotte Wessels első stúdióalbumához hosszú út vezetett. De végül 2024 szeptemberében végre meghallgathattuk Charlotte harmadik albumát, a 2021-ben és 2022-ben megjelent Tales From From Six Feet Under Vol I.-II. válogatáslemezek után. Hogy megértsük miként jött létre az album, vissza kell mennünk egészen a Charlotte és társai utolsó […]
Tovább »
A Watch My Dying-ot mindig kicsit távolról követtem. Fura, mert kezdő Fémforgácsosként az egyik első és egyben legemlékezetesebb koncertélményeim egyikét köszönhetem a zenekarnak. 2008. május 11-én a budai Fonóban a The Ocean előzenekaraként leszedték a fejem. Azután bár meghallgattam a következő anyagaikat is, igazából a 4.1 c. EP volt az, ami többször előkerült. Most viszont […]
Tovább »
