Finnország egyik legfontosabb kulturális exportcikke vitán felül a metálzene, mely több generációnyi metálrajongót nevelt fel. Északi nyelvrokonaink zenéjének van egy semmivel össze nem téveszthető aurája. Megfoghatatlan őserő, nyugalom, dallamosság. A finn metálszcéna napjainkban is aktív, s különleges élmény követni, hogy az újonnan alakult bandák miként viszik a lángot. Ennek feltárására kiváló anyagot hozott az idén […]
Tovább »
A finn black metal egyik legstabilabb riff-gyárosai idén ünnepelhetik fennállásuk harmincadik évfordulóját, ami önmagában megsüvegelendő teljesítmény, de nagyszerűségüket tovább emeli az évek alatt felépített kivételesen konzisztens diszkográfia. A Horna stílusában az abszolút nyers, ösztönösen egyszerű és dallamos vonalát képviseli a black metalnak, és ettől a formulától a tizenegyedik lemezükön, a Nyx – Hymnejä Yölle című […]
Tovább »
Nick DiSalvo nevéhez köthető dolgokra mindig érdemes odafigyelni. Aki nem ismerné, az Elder frontembere, ami egy pszichedelikus prog-doom csoda, hamar megtalált sajátos stílussal. A Dead Roots Stirring óta követem a munkásságukat, és az azt követő 8 évben abszolút az első helyen pörögtek rongyosra a lemezek. Nick szóló anyagával először ebben a videóban találkoztam. Itt már […]
Tovább »
Az oregoni kvintett második albumát teszi le az asztalra, amit érleltek egy darabig a rothadó koporsóban, nevezetesen 5 évig. Ennyi idő alatt oszlik, aminek kell, de lássuk mennyire. Régebben nem annyira értékeltem a black/death dolgokat, de Hollandiában élvén, egyik este elfogyasztottam egy nagyon kövér haskás spanglit, mielőtt beraktam volna az akkor robbanó Black Curse supergroup […]
Tovább »
Zene monitorozás előtt kezdjük egy kis történelemmel, mert ez a háttér igazán érdekessé teszi a francia Moisson Livide néven futó projektet. Ez a jelenleg duóként működő zenekar a hasonló nevű, folk metalban utazó Boisson Livine brigád mellékvágánya, hiszen annak „főnöke”, a multihangszeres Darkagnan üzemelteti. Az anyabandának és ennek a vonalnak is ugyanaz a mozgató rugója, […]
Tovább »
A 2010-es években alakult metálbandák jellegzetes attribútuma, hogy egyszerre több stílust kevernek. Ennek egyik oka, hogy a streaimg szolgáltatók, a YouTube és egyéb digitális platformok korában szinte korlátlanul érhetők el zenék a legváltozatosabb zsánerek képviselőitől. E tendencia színesíti a zenei paletátt, felfedezésre buzdítja a bandákat, ellenben megvan ama rizikója, hogy a kész szerzemény “szétessen”. Az […]
Tovább »
Nos, bevallom, ezt alaposan benéztem. Melodic death metálra számítottam és kaptam egy melancholic doom metal albumot. Abszolút nem ismerem a bandát, ami nem baj, de a stílust tekintve kimozdulok a komfortzónámból, mert még 17 évesen sem hallgattam ilyesmit, maximum Evanescence és Moonspell-t. A banda körül annyi sztár sertepertélt, hogy felsorolni is hosszú lenne, no de […]
Tovább »
Szicília kiemelkedő kulturális örökséggel büszkélkedhet, mely még Európa szinten is kiemelkedő. Tekintve, hogy a szigetet több civilizáció népei is belakták, igazán az okozna meglepetést, ha másképp volna. Napjainkban is igen élénk kulturális élet folyik ott, metálzenekarokat is lelhetünk szép számmal. A Gates of Eden hamarosan érkező (fizikai formában) Passage to Babylon c. lemeze az illusztris […]
Tovább »
Már nagyon régóta adós vagyok a Deicide legújabb lemezének ismertetőjével, így most szeretném ezt a vállalást teljesíteni, még mielőtt feljön értem is a Sátán Kaszása, mint szegény Solomon Kane-ért abban az egyébként kiváló, 2009-es dark fantasy moziban. A Banished by Sin rengetegszer lepörgött a lejátszómban, mielőtt ezeket a sorokat megírtam volna. És tudom, hogy a […]
Tovább »
Egy belsős csoportban beszélgettünk arról, hogy minél régebb óta hallgat valaki metal zenét, annál jobban megviseli a mai lemezdömping, főleg, aki a mára klasszikusnak nevezhető anyagokon nevelkedett. Egy fiatalabbnak mindez a végtelen forrás, a felfedezni való kánaán, de akadnak olyanok is, akik bizony a mai kiadványokra csak annyit tudnak mondani, hogy jó, de ez vagy […]
Tovább »
